"Az igazi élmény az ember számára tehát elsőrendűen
ennyi: önmagának megismerése. A világ megismerése érdekes, hasznos,
gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb
utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. Rómában
vagy az Északi Sarkon járni nem olyan érdekes, mint megtudni valami valóságosat
jellemünkről, tehát hajlamaink igazi természetéről, a világhoz, a jóhoz és
rosszhoz, az emberekhez, a szenvedélyekhez való viszonyunkról. Mikor értelmem
eléggé megérett erre, már csak ezt az élményt kerestem az életben."
/Márai Sándor: Füves könyv/