A mandalaterápiáról

Az európai orvostudomány és pszichiátria C.G.Jung nyomán a mandalafestést terápiás eszközként emelte kelléktárába, s használja, hogy közelebb férkőzhessen a beteg lélek megismeréséhez, s egyúttal gyógyítson is általa.

A mandalán megjelenik alkotója lelkiállapota, amiből egy szakember nagyon sok mindent le tud olvasni. Egyetlen rajz is sokatmondó lehet, de a lényeg azon van, hogy több rajz készüljön, ami a készítő lelkiállapotának hosszmetszeti képét adja, és terápiás hatás is jobban várható, amint a terapeutával kielemzik a képeket.

Az autentikus mandalát legtöbbször egyszerű geometriai formákból építi fel készítője. A terápiás festés-rajzolás is ebből indul ki, s így a képen hangsúlyozottabban jelennek meg az elvont szimbólumok, mint más művészetterápiás céllal készített alkotásokon. Éppen ezért könnyebb következtetni a mandalafestményekből alkotójának közérzetére, lelkiállapotára, érzelmi konfliktusaira, hangulati labilitására, mégis inkább terápiás, mint diagnosztikus módszerként használják. Ugyanakkor a mandalafestés szabályai, a kötöttségei bizonyos keretet adnak az érzések kifejezésének amit esetleg a kliens nem tud másképpen kifejezni, elmondani.

A mandalafestés abban az értelemben gyógyít, hogy az alkotó önismeretet tanul belőle. Belefeledkezik az alkotásába, belerajzolja azt is, amit nem tud, vagy akar kimondani. A kész képről aztán beszélgetni lehet. Ennek kapcsán pedig könnyebb kifesteni magunkból a dolgokat, mint akár évtizedes, eltemetett konfliktusokról beszámolni. A legfontosabb, hogy készítője számára mit jelent az alkotása. Annak értelmezésében a terapeuta segít, vagyis megbeszélik az asszociációikat, az érzelmeket, amik ébredtek benne stb. Egyfajta tükröt tart tehát a beteg elé saját alkotása, visszajelzésül szolgál, hogy mi is zajlik le benne. Ha a kezdeti benne kavargó káoszt megjeleníti, s később ezt sikerül legalább „rendszerezni”, akkor jobb állapot alakulhat ki.

Aki festett már mandalát és elmerült benne, azt állítja, hogy egy nagyon kellemes megelégedettség érzést kelt benne, amikor elkészül egy ilyen alkotással. 

A mandalaterápia nem csupán sokféle kisebb-nagyobb pszichiátriai betegségben használható, hangulati, szorongásos, önismereti problémákkal küszködő, vagy akár súlyos pszichiátriai zavarral, pszichózissal küszködő betegeknél is, hanem természetesen egészséges emberek lelkiállapotára is következtetni lehet abból a mandala képből, amit valaki fest.